Hazánkba a 2004-es EU csatlakozás hozta el a fapadosok első forradalmát, ugyanis ekkor jelen(het)tek meg Ferihegyen a diszkont légitársaságok. A Malév leállása óta eltelt négy évben a második fapados forradalomnak lehettünk és lehetünk tanúi a magyar légiközlekedésben. A budapesti repülőtéren a diszkont légitársaságok részaránya megduplázódott, jelenleg már az utasok több mint felét a fapadosok szállítják.
A fapados dominancia elsősorban a Wizz Airnek köszönhető, mely a Malév csődje után rögtön kapacitásbővítésbe kezdett és 2012 nyarán már 6 repülőgépet állomásoztatott Ferihegyen. Azóta minden évben egy géppel nőtt az itteni bázis, idén nyáron már 10 gép fog Budapesten állomásozni. A Malév leállására a Ryanair is gyorsan reagált, még aznap bejelentették a bázis nyitást és mindössze két hét kellett ahhoz, hogy felszálljon az első Budapesten állomásozó Ryanair gép. A kezdeti időszakban óriási verseny alakult ki a két légitársaság között, mivel a Ryanair főleg olyan úticélokra indított járatokat, ahova a Wizz Air is repült. Sőt, az első hónapokban sok útvonalon azonos napokon és időpontokban közlekedtek a járatok, mely hatalmas árversenyhez vezetett. Az alábbi videón a Ryanair fedélzetén utazó egyik utas felvette, ahogy mellettük repül a Wizz Air szintén Budapest - Madrid járata.
Az irreálisan alacsony árak korszaka azonban nem tarthatott örökké, mivel az üzemeltetés nagy veszteséget termelt a légitársaságoknak. A csatát Budapesten egyértelműen a Wizz Air nyerte, persze a két légitársaság közötti háborúnak még koránt sincs vége, Lengyelországban már a Ryanair vezet és hamarosan Romániában és Bulgáriában is összecsap a két légitársaság.
A repülőtér büszke lehet a teljesítményére
Azonban az igazán nagy harcot a Budapest Airport vívta, mely 2012. február 3-án, egyik napról a másikra elvesztette legnagyobb partnerét, az utasok harmadát adó Malévet. A reptér menedzsmentje bezárta az addig a fapadosok által használt 1-es terminált és az összes légitársaságot átköltöztette a 2A és 2B terminálokra. Kisebb csoda, hogy a Malév leállásának évében csupán 4,7 %-kal csökkent a reptér utasforgalma, azóta pedig minden eddigi rekordot megdöntött a Budapest Airport. Az alábbi diagramon tisztán látható a 2001. szeptemberi események negatív hatása a légiiparra, a 2004-es EU csatlakozás, melynek köszönhetően 2004-ben és 2005-ben megjelentek a fapadosok Budapesten. Ezeken kívül kivehető még a 2008-as válság elhúzódó hatása, illetve a 2012-es Malév csőd is.
A fapadosok meghódítják az egész világot?
Általános trend, hogy egyre nehezebb határvonalat húzni a fapados és a hagyományos légitársaságok között, legalábbis ami az Európán belüli rövid távú járatokat illeti. Több nemzeti légitársaságnál már fizetni kell a feladott poggyászért, illetve ami ennél sokkal jobban alátámasztja a fapados üzleti modell sikerességét, hogy számos útvonalon a hagyományosok a fapados leányvállalataiknak adják át az adott járat üzemeltetését (például Lufthansa » Germanwings). A fapadosok szintén folyamatosan fejlesztik üzleti modelljüket, a Ryanair például teljes átalakuláson ment keresztül, a Norwegian pedig egyre több járatot üzemeltet Európa és Amerika között. A jövőt persze nehéz megjósolni, de abban azért biztosak lehetünk, hogy a légitársaságok tartogatnak számunkra még meglepetéseket és olcsó repjegyeket.